A sok eső és júliusi hó után jött egy igazán kellemes nyári nap Észak-Svájcban, amely tökéletes volt a hegymászáshoz. És a totális leégéshez is, mint később kiderült. Így a túra utáni két napot inkább a lakásban töltöttem, mert franciásan fehér bőröm nem bírta volna a kiképzést megint.
Így hát mit volt mit tenni, munka után elkezdtem főzni valamit, csakis abból ami itthon volt. (Ezt Franci mamától tanultam, aki a Stahl Jucust is úgy nézi, hogy ne kelljen semmit venni, azt használja, ami van otthon és hasonlít :))
Ezért a látványért megérte elsődleges égési sérüléseket szenvedni